A farsangi időszak meghatározása úgy hangzik, hogy a vízkereszttől hamvazószerdáig. A vízkereszt napja január 6.-a, de a hamvazószerda minden évben más dátumra esik, csak az a biztos, hogy egy szerdai nap. Hamvazó szerda után indul a vallásos életben a nagyböjt időszaka, amikor a böjtölés és Jézus halállára való emlékezés miatt nem szerveznek mulattságokat. Így mindenképpen a farsangi időszakban éljük ki a hosszú tél fáradalmait. A farsang csúcspontja hagyományosan a karnevál, amit magyarul a farsang farkának nevezünk. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig terjedő 3 nap, ami nagy mulatságok közepette megrendezett tulajdonképpeni télbúcsúztató. A farsang egy zajos nevetéssel teli mulatság amelyet ősi hiedelmek, babonák hívtak életre. Vigadalommal, felvonulással beöltözéssel és boszorkánybábú égetéssel akarták a gonosz szellemeket és a telet elűzni.
 

Az otthonban zajló farsangon vidám zene és kínáló fogadta a lakókat, a farsangról szóban is emlékeztünk. Tombola sorsoláson vettek részt, az ajándékokért cserébe találós kérdéseken kellett gondolkodni.
 

A borzavári asszonykórus valamennyi női és férfi tagja népdalokkal színesítette a programot, ami jó hangulatot, vidámságot csalt lakóink arcára. Az időseknek örömteli pillanatokban volt részük melybe ők is bekapcsolódtak, és ezután szívesen emlékeznek erre a napra.